A Wielki Szyszak (1510 m tszf.) a Szudéták negyedik legmagasabb csúcsa és a lengyel Karkonosze-hegység második legmagasabb pontja — egy vad, sziklákkal borított oromzat, ahol igazán megérzi az ember a hegyek szelét a tömegektől távol.

A csúcs teljes egészében karkonosze-i gránitból épül fel, és kiterjedt sziklablokkos mezők fedik be, ami nyers, szinte holdbéli jelleget kölcsönöz neki. A tetőről lenyűgöző kilátás nyílik a Karkonosze-gerinc, a Jelenia Góra-medence felé, tiszta időben pedig messzire a cseh hegyekbe is. Nyáron a szubalpesi növényzet megtöri a sziklás képet, ősszel a törpefenyő aranysárgába öltözik, télen pedig a csúcs hóba és ködbe merül. A terület a lengyel Karkonosze Nemzeti Park és a cseh KRNAP szigorú védelme alatt áll.

• Szklarska Poręba — Főszudétai Ösvény (piros jelzés), Szrenica irányába, majd a gerincen a Karkonosze-hágó felé — a jelzett útvonal megkerüli a csúcsot; a tetőre a keleti oldalról, egy kőlapokból rakott ösvényen lehet feljutni — nehézségi szint: közepes / igényes

• A csúcsra nem vezet egyetlen hivatalosan jelzett turistaút sem — a megközelítés a keleti oldalról, egy jelzetlen kőlapos ösvényen történik.
• A csúcs közvetlenül a lengyel-cseh határon helyezkedik el.
• A terület a Karkonosze Nemzeti Park szigorú természetvédelme alatt áll mindkét határoldalon — a nemzeti park szabályai kötelezők.
• A gerinctúra téli változata a csúcsot délről (cseh oldal) kerüli meg, és a téli szezonon kívül nem járható; más évszakokban az útvonal az északi (lengyel) oldalon halad.

A csúcson egy W betűvel vésett kőpiramis és egy kőből faragott sas áll — I. Vilmos német császár emlékműve, amelyet 1888-ban avattak fel. A kőlapokból rakott ösvényt a 19. században a Schaffgotsch család finanszírozta, Szilézia egyik leghatalmasabb nemesi dinasztiája.