A Nagy-Zergetavi-torony (2333 m tszf.) a szlovák Magas-Tátra Bástya-gerincének egyik legszebb és legjellegzetesebb csúcsa. Két szinte egyforma magasságú csúcspontja, az északnyugati gerincen sorakozó éles sziklafogak és a lenyűgöző keleti fal egyaránt vonzza a gerincen átvonuló túrázókat és a komoly kihívást kereső sziklamászókat.

A csúcsról panoráma nyílik a Malomvölgyre a Kozí Kotol teknővel közvetlenül a nyugati lejtők alatt, miközben a Bástya-gerinc szomszédos tornyai szegélyezik a horizontot. A nyugati oldal viszonylag hozzáférhető sziklalapokból és füves lejtőkből áll, míg a keleti fal az egész gerincszakasz egyik legfontosabb mászóterülete — szinte függőleges, számos technikai nehézségű úttal. Télen a csúcs teljesen alpesi jelleget ölt, és csak tapasztalt hegymászóknak ajánlott.

• A Bástya-nyeregből — nehézség 0+ vagy III (Tátra-skála, változattól függően), kb. 30 perc, könnyű vagy közepes
• Délkeleti gerincen a Felső Bástya-nyeregből — 0+, kb. 30 perc, könnyű
• Délnyugati falon a Malom-teknőből — 0+, kb. 1 óra, könnyű

• A csúcs a Magas-Tátra szlovák területén található, és a TANAP Nemzeti Park szabályai vonatkoznak rá — csak jelzett ösvényeken vagy engedéllyel rendelkező vezető kíséretében szabad közlekedni.
• A keleti fal VI, A0 nehézségű mászóutakat kínál; a leghosszabb vonalak akár 8 órát is igénybe vehetnek.
• Az északnyugati gerincen lévő három névtelen sziklafog 2009-ig megmászatlan maradt.

A 'Capia' ('Zergetavi') név a Malom-völgy felső részén fekvő Zerge-tóból ered. Az első nyári megmászást 1905. augusztus 23-án Zygmunt Klemensiewicz és Jerzy Maślanka teljesítette.