A Studniční hora (1 555 m tszf.) a Krkonoše-hegység — a Óriás-hegység — és egész Csehország harmadik legmagasabb csúcsa, mégis töredék annyi látogató keresi fel, mint a közeli Sněžkát. Ha igazi hegyvidéki nyugalomra, tág panorámára és tömegtől mentes természetre vágysz, itt a helyed.

A csúcs jellegzetesen kupola alakú, széles és lekerekített tetővel. Az északi és nyugati lejtők szelídek, könnyen járhatók. Egészen más a kép a keleti és déli oldalon: a terepet meredek szakadékok tagolják az Obří důl és a Modrý völgye felé, ahol lenyűgöző glaciális kárfülkék tárulnak fel — az Úpská jáma, a Malá és a Velká Studniční jáma. Télen hatalmas hóereszek képződnek, a lavinakockázat valós veszélyt jelent. Különösen ismert a déli lavinaoldal egy tartós hómezővel, amelyet a helyiek 'A köztársaság térképe' névvel illetnek — körvonala valóban emlékeztet a hajdani Csehszlovákia alakjára. A főgerinc és a csúcs között az Úpa-tőzegláp terül el, az Úpa és a Fehér Elba forrásvidékeként — botanikailag értékes terület, amely minden évszakban különleges hangulatot áraszt.

• A Luční bouda menedékháztól — gerincút, közepes nehézségű, kb. 30–40 perc gyaloglás.
• Az Obří důl völgyéből — keleti megközelítés, meredekebb és igényesebb, tapasztalt túrázóknak ajánlott.

• A csúcs a Krkonoše Nemzeti Park I. védelmi zónájában található — csak jelzett ösvényeken szabad közlekedni.
• Télen valós lavinaeszély fenyeget a keleti és déli lejtőkön — indulás előtt ellenőrizd a lavinabülletint.
• A 'Studniční hora' cseh elnevezés csupán 1952 óta hivatalos; korábban a csúcsot a Steinboden vagy Brunnberg német neveken ismerték.

Érdekesség: a Studniční hora mindössze 55 centiméterre marad el szomszédjától, a Luční horától — Csehország legmagasabb csúcsainak rangsorában ez a legszűkebb különbség.