A Spalona Kopa (2083 m tszf.) a Nyugati-Tátra főgerincének egyik jellegzetes sziklás csúcsa, amely Jalovec faluja és az alatta húzódó mély völgy fölé magasodik. A sziklás csúcs körkörös panorámával jutalmazza a túrázókat: a szomszédos Roháče-csúcsoktól a Magas-Tátra egy részéig, kedvező időben pedig egészen a Kis-Fátráig és az Árvai-Beszkidekig látni.

A csúcs Árva és Liptó történelmi régióinak határán, a Tátrai Nemzeti Park szívében fekszik. A csúcs körüli terep sziklás és kitett — a Skriniarky szakaszon a gerincet lánccal biztosítják. Északkelet felé meredek lavinavályú ereszkedik a Spálená-völgybe, ezért télen és kora tavasszal fokozott óvatosság szükséges. Nyáron a magashegyi hangulat lenyűgöző, a közeli Pachoľa (2167 m), Baníkov (2178 m) és Baranec (2185 m) látványa felejthetetlen.

• Nyugatról — piros gerinctúraúton a Sivý vrchről a Brestován (1903 m) és a Salatínon (2048 m) át; közepes nehézségű.
• Keletről — piros gerinctúraúton a Volovecről Smutné érintésével a Baníkovské-nyergen át; közepes nehézségű.
• Jalovec faluból — sárga jelzésen a Pod Lyscom elágazásig, majd kék jelzésen a Parichvost-völgyön és a Baníkovské-nyergen át; közepes nehézségű.
• A Žiarska menedékháztól (délkeletről) — zöld jelzésen a Baníkovon (2178 m) és a Baníkovské-nyergen át; nehéz.

• A csúcs a Tátrai Nemzeti Parkban található — csak jelzett útvonalakon szabad közlekedni.
• A Skriniarky szakaszon láncok biztosítják a gerincet — nedves sziklán különösen ügyelj.
• A hegytömbön aktív lavinapályák találhatók; télen és tavasszal mindig ellenőrizd a lavinajelentéseket.

A 'Spálená' névjelentése szlovákul 'égetett', ami feltehetően az egykori pásztori erdőégetési hagyományra utal — emlékeztetve arra, hogy ezeket a ma vadon szikláit évszázadokon át juhnyájak és pásztorok népesítették be.