A Salatyński Wierch (2048 m tszf.), szlovákul Salatín, a Nyugati-Tátra Roháče-masszívumának egyik legjutalmazóbb csúcsa — sziklás tetőpontja teljes körpanorámával, a Magas-Tátra forgalmas tömegeitől messze, igazi vad hegyvidéki élményt kínálva. A Bobroveci-völgy és Jalovec faluja felett magasodik, Orava és Liptó történelmi tájak természetes határán.

A sziklás csúcsról lenyűgöző körpanoráma tárul a szemünk elé: a Nyugati-Tátra szomszédos csúcsai, a közeli völgyek és a Magas-Tátra egy része mind jól látható. Kedvező látási viszonyok esetén a tekintet egészen a Kis-Fátráig, az Alacsony-Tátráig, az Árvai-Beszkidekig és a szomszédos dél-lengyelországi hegységekig ér el. A gerinc vad és nyílt karakterű — tavasszal virágzó havasok, nyáron teljes mértékben járható ösvények, ősszel pedig aranysárga lejtők várják a túrázót.

• Nyugatról — Sivý vrchről Brestován (1903 m) át, piros gerincút; közepes nehézségű.
• Keletről — Volovecről a Smutné sedlón és Baníkovon (2178 m) át, piros gerincút; nehéz.
• Jalovec faluból — sárga jelzésű ösvény a Rázcestie pod Lyscom felé, majd kék jelzés a Parichvost-völgyön, zöld jelzés a Hlboká-völgyön át; közepesen nehéz.
• Zverovkából — kék jelzésű ösvény a Spálený žľabon és Brestován (1903 m) át; közepes nehézségű.

• A csúcs a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) területén található — a park szabályai érvényesek.
• A jelölt piros gerincút áthalad a csúcson, összekötve a Roháče-masszívum szomszédos csúcsait.
• A hegy a Liptószentmiklósi és a Tvrdošíni járás határán helyezkedik el.

A Salatín masszívuma természetes vízválasztót alkot az Árva és a Vág folyók vízgyűjtő területe között — a csúcson állva szó szerint két ikonikus szlovák táj határán helyezkedik el az ember.