A Riaba Skała (1 192 m tszf.) közvetlenül a lengyel–szlovák határon emelkedik a Nyugati Bieszczadyban — egy csúcs, amelynek déli oldala meredeken, helyenként szinte függőlegesen szakad le, és igazi vad kárpáti hangulatot áraszt. Aki ide felér, megértik, miért szeretik annyira a helyiek ezt az eldugott vidéket.

A két csúcs közötti gerincen egy kis fémkilátó-platform áll, ahonnan mintegy 145°-os panoráma tárul fel dél és délkelet felé — a szlovák és részben ukrán Bieszczadyra egészen a messzi Pikujig. Ősszel a bükkösök lángba borulnak, télen hótakaró fedi a gerincet. A csúcs körül Lengyelországban ritka növényfajok is élnek: a középső gyöngyvessző, a hosszúlevelű buvákfű és a kárpáti ezerjófű.

• Wetlina (templom) — kék jelzés, kb. 2 ó 55 perc felfelé (2 ó 20 perc lefelé), közepes nehézség
• Wetlina Stare Sioło — sárga jelzés Jawornikcen és Paportnaen át, kb. 3 ó 15 perc felfelé (2 ó 35 perc lefelé), közepes nehézség
• Przełęcz nad Roztokami Górnymi — piros jelzés Okrąglikon át, kb. 3 ó 55 perc felfelé, közepes és nehéz között
• Ustrzyki Górne — piros jelzés Wielka Rawkán és Krzemieniecen át, kb. 6 ó 20 perc felfelé, nehéz
• Nová Sedlica (Szlovákia) — szlovák jelzett ösvény dél felől

• A csúcs az államhatáron van; a szlovák oldalra való leereszkedés csak jelzett ösvényeken engedélyezett.
• Az északi lejtők a lengyel Bieszczady Nemzeti Parkhoz tartoznak, a déliek a szlovák Poloniny Nemzeti Parkhoz és a Jarabá skala természetvédelmi területhez — mindkét védett terület szabályai érvényesek.
• A helyenként szinte függőleges déli fal miatt az ösvényen kívüli mozgás veszélyes.

A csúcs neve az ukrán рябий szóból ered, ami 'tarkát', 'foltosat' jelent — valószínűleg a sziklás szirtek foltos megjelenésére utal. Az osztrák katonai térképeken a 19. században megjelent torzított 'Rabia Skała' alak ma is közhasználatban van.