A Polonyna Runa (1 480 m tszf.) az Ukrán-Kárpátok egyik legszebb hegymasszívuma — széles, szelíden hullámzó gerince kiterjedt havasokkal és bükkerdőkkel borított, amelyek ősszel aranyba és vörösbe öltöznek. Tiszta őszi napokon a csúcsról látni a szlovák Tátrát és a lengyel Beszkideket is — ez a panoráma önmagában megér egy túrát.

A masszívum a Polonyna-gerinc nyugati részén helyezkedik el, a Lyuta, Shypit, Turytsia és Voyevodyn folyók forrásvidékei között, Kárpátalja Perecsenyi és Nagybereznai járásának határán. A gerincen nyílt havasi legelők ('polonynák') húzódnak, a lejtőket sűrű bükkerdő borítja. A csúcsplató viszonylag lapos és kellemes terep, az északi és keleti lejtők azonban meredeken szakadnak le. Az ősz a leglátványosabb évszak: az erdő színei és a kristálytiszta levegő messze ható kilátással jutalmazzák a túrázót.

• Lumshory (Лумшори) faluból — a legkényelmesebb kiindulópont az észak-nyugati oldalon; az ösvény bükkerdőn át vezet a nyílt gerincre, közepes nehézségű.
• Lypovets (Липовець) faluból — alternatív útvonal a masszívum déli oldaláról, szintén közepes nehézségű.

• A masszívumon több védett természeti terület található: a 'Sokolovi Skeli' madártani rezervátum és a 'Velyke Trostia gleccsertó' hidrológiai természeti emlék.
• A délkeleti lejtőkön a Tur'ye-Polyanska rezervátum és a Voyevodyn-vízesés, az északnyugati oldalon a lumshory-i vízesések találhatók.
• Lumshory faluban ismert kénes gyógyfürdők várják a látogatókat — kellemes megálló a túra előtt vagy után.

A Polonyna Runa az egyetlen kárpáti havas, amelynek önálló szépirodalmi mű is szenteltetett: Agata Turchynska 'Runa' című regénye, amely 1977-ben jelent meg Kijevben. A neve a helyi kárpátaljai dialektusban egyszerűen 'síkot' jelent — találó leírása a széles, nyílt gerincnek. Érdekesség, hogy a hegy körüli hat falunak is van 'tur' (bölény) szó a nevében, emlékezve a hajdani gazdag vadvilágra.