Az Ostrva (1 984 m tszf.) egyike azoknak a Tátra-csúcsoknak, amelyek a befektetett erőfeszítésnél jóval nagyobb látványélménnyel jutalmazzák a kirándulót. A Poprádi-tó fölé magasodik, és a Tátra-gerincút közelsége miatt rengeteg túrázó érinti — mégis megőrizte vad, érintetlen jellegét.

A csúcs egy délnyugati gerinc széles végpontját alkotja, amely a Končistá felé, majd tovább a Poprádi Jéghegyre vezet, ahol csatlakozik a Magas-Tátra főgerincéhez. Nyugati oldalán meredek falak nyúlnak le a Poprádi-tóhoz és a Menguszfalvi-völgybe, délkeleti lejtői szélesen elterülő törpefenyő-övezeteken át enyhébben ereszkednek. Kedvező időben a csúcsról körkörös panoráma tárul fel: a Magas-Tátra völgyei és csúcsai, a Szepesi-medence, valamint a Nagy Fátrától az Alacsony-Tátrán át a Volovské vrchy hegységig húzódó láncolat. Különösen szép a kilátás a Menguszfalvi-völgyre és a Vysoká-csoportra. A közelben egy karcsú sziklaobeliszk — az Ihla v Ostrve (kb. 1 890 m) — csupán mászók számára elérhető.

• Poprádi-tótól (északnyugatról) — piros jelzés (Tátra-gerincút) a Pod Ostrvou-nyeregig, majd rövid jelzetlen ösvény a csúcsra — közepesen nehéz.
• Sliezsky dom-tól a Batizfalvi-tavon át (keletről) — piros jelzés, hosszabb megközelítés — közepesen nehéz.

• A csúcs a Tátrai Nemzeti Park (TANAP), valamint a Mengusovská dolina és a Štôlska dolina természetvédelmi területein belül helyezkedik el — a park szabályai érvényesek.
• A csúcs hivatalosan nem szerepel jelzett turistaúton; a Pod Ostrvou-nyeregből induló rövid ösvény jelzetlen.
• A Tátra Áldozatainak Jelképes Temetője közelében lévő Galéria Ostrvy sziklafalon 9+-os nehézségű mászóutak találhatók.
• A Tátra Áldozatainak Jelképes Temetője közvetlenül a csúcs nyugati sziklafala alatt terül el.

Az Ostrvára vezető első utat 1886-ban a Magyarországi Kárpát Egyesület építtette — de a turisták előtt orvvadászok jártak itt zergevadászaton, ami különleges, kalandos szellemet kölcsönöz ennek a helynek.