A Keleti-Menguszfalvi-csúcs (2410 m t.s.z.f.) a három Menguszfalvi-csúcs közül a legkeletibb, és közvetlenül a lengyel–szlovák határon helyezkedik el a Magas-Tátrában. Ez a masszív sziklás csúcs a lengyel Rybiego Potoku-völgy és a szlovák Menguszfalvi-völgy felett magasodik, és lenyűgöző falai, gerincei révén egész Európából vonzza a hegymászókat.

A csúcsot több figyelemre méltó sziklaképződmény jellemzi — a mintegy 500 méter hosszú észak-keleti gerinc a legendás Kazalnica Mięguszowiecká-val, amely a lengyel Tátra egyik legfontosabb sziklamászó célpontja, valamint egy meredek északi fal, amelyet egy természetes párkány, az úgynevezett Galeryjka szel át. Nyáron hosszú, napsütéses napokat kínál a hegymászáshoz, télen pedig komoly alpesi célponttá válik. Az első dokumentált téli megmászásra 1910 márciusában került sor.

• Fekete-tó (Czarny Staw pod Rysami), Lengyelország — zöld jelzésű ösvény a Mięguszowiecki-nyereg (Przełęcz pod Chłopkiem) felé, majd jelzés nélküli úton a csúcsig; kb. 30 perc a nyeregtől; közepes nehézségű (gerincvariáns: II. fokozat)
• A Czarnostawiańska-nyeregtől — délkeleti gerincen; kb. 15 perc a nyeregtől; könnyű (0+ fokozat)

• A csúcsra nem vezet jelzett turistaút — a megmászáshoz sziklamászó tudás vagy magashegyi tapasztalat szükséges.
• A csúcs a lengyel–szlovák határon fekszik; a szlovák oldalon való leereszkedés megfelelő tervezést igényel.
• Az észak-keleti gerincen lévő Kazalnica Mięguszowiecká a lengyel Tátra egyik legfontosabb sziklamászó objektuma, V+ fokozatú utakkal és mesterséges biztosítású szakaszokkal.

A Keleti-Menguszfalvi-csúcs sziklásain több mint 70 virágos növényfaj él, köztük az igen ritka Cochlearia tatrae — egy helyi endemita, amely itt egészen 2390 méter magasságig előfordul. Ez a rendkívüli botanikai gazdagság vonzotta ide 1923 júliusában az 5. Nemzetközi Fitogeográfiai Kirándulást.