A Kazalnica Mięguszowiecka (2159 m tszf.) a Tátra egyik legimpozánsabb és leigázóbb helye. Több mint 500 méter magas észak-keleti fala meredeken zuhan alá a Fekete-tó (Czarny Staw) partjához a Rysy alatt. Közel 80 éve ez a fal a lengyel Tátra legnehezebb mászóútjainak színtere, neve pedig a lengyel hegymászás legendájává vált.

A Kazalnica fala minden évszakban lenyűgöző. Nyáron a több mint 400 méter széles sziklafalak éles kontrasztot alkotnak a lent csillogó tó mélykék vizével — ez az egyik leglátványosabb táj az egész Tátrában. Télen jeges erőddé alakul: a befagyott pillérek és jégfalak Európa legjobb jégmászóit vonzzák ide. Magasan a falon rejtőzik a titokzatos Kocioł Kazalnicy — az úgynevezett Szentély — egy alulról teljesen megközelíthetetlen, lógó teknő, amelyet a tátrai hegymászás legendája vesz körül.

• Czarny Staw pod Rysami (Morskie Oko felől) — zöld turistajelzés a Siodło za Kazalnicą-n át a Przełęcz pod Chłopkem-nyeregig, kb. 2:30 ó felfelé, nehéz túra

• A Kazalnica fala technikai sziklamászó terep — megközelítése hegymászó tudást és felszerelést igényel, tapasztalatlan turistáknak nem ajánlott
• A Siodło za Kazalnicą-n átmenő zöld jelzésű ösvény a lengyel Tátra nehezebb jelzett túraútvonalai közé tartozik
• A teljes terület a Tátra Nemzeti Park határain belül helyezkedik el
• A Kazalnicán él a tátrai torma (warzucha tatrzańska) — egy endemikus növényfaj, amely csak néhány helyen fordul elő a Tátrában

Az első nyári átmászást a fal közepén Czesław Łapiński és Kazimierz Paszucha teljesítette 1942-ben — mérföldkő a lengyel hegymászás történetében, amely örökre bevéste a Kazalnica nevét az alpinizmus legendái közé.