A Furkotský štít (2 403 m tszf.) a Magas-Tátra egyik legvadonabb csúcsa — jelzett turistaút nem vezet ide, tömegek nem zavarják a hegyvidéki csendet, cserébe viszont lenyűgöző körpanorámával jutalmazza azokat, akik felkeresik. A Kriváň-gerinc kiemelkedő pontja, amely a Štrbské Pleso fölé magasodik, és ahol három nemzeti természetvédelmi terület határai találkoznak.

A csúcs körüli terep sziklás és alpin jellegű. Déli irányban a Solisko-gerinc ágazik el, elválasztva a Mlyničná- és a Furkotská-völgyet, míg a nyugati lejtők meredeken ereszkednek a Nefcerkába, a Kôprová-völgy egyik mellékágába. Nyáron törpefenyő-bozótok váltakoznak nyílt kőomlásokkal és füves gerincekkel, ősszel az alatta húzódó völgyek aranyba és rozsdavörösbe borulnak, télen és kora tavasszal az egész körzet komoly magashegyi jelleget ölt. A csúcsról látható a Magas-Tátra számos orma, valamint a Kárpátok távolabbi vonulatai — az Alacsony-Tátra, a Volovské vrchy és az Oravai-Beszkidek egyes részei.

• Bystré sedlo — sárga jelzésű turistaút vezet a Mlyničná- vagy a Furkotská-völgyön át a nyeregig, onnan jelzetlen sziklás-törmelékúton lehet felérni a csúcsra; közepes-nehéz nehézségű túra.

• A csúcsra nem vezet jelzett turistaút — a megközelítés kizárólag a Bystré sedlóból induló jelzetlen útvonalon lehetséges.
• A csúcs a Tátrai Nemzeti Parkban, három nemzeti természetvédelmi terület — a Furkotská dolina, a Kôprová dolina és a Mlynická dolina — határán fekszik.
• Az első dokumentált megmászást K. Tetmajer és T. Boy-Żeleński lengyel hegymászók végezték hegyi vezetőkkel, körülbelül 1889-ben.

Különleges tény: a Furkotský štít csúcsa pontosan három különálló nemzeti természetvédelmi terület határának találkozásánál áll — ez az egyedi földrajzi helyzet teszi az egész Magas-Tátra egyik legjelentősebb ökológiai csomópontjává.