A Csubrina (2376 m tszf.) Lengyelország hatodik legmagasabb csúcsa és a Tátra főgerincének egyik legjellegzetesebb, fogazott kiemelkedése. Neve egy üstököt jelölő szóból ered — ami tökéletesen illeszkedik szaggatott, tüskés csúcsformájához. A hegycsúcs az európai vízválasztón áll, és három történelmi tájegység — Podhalje, Liptó és Szepes — találkozáspontját jelöli.

A Csubrina körüli táj sziklás és vad. A hegy lábánál három Tátra-völgy fut össze: a Rybi Potok völgye, a Mengusovská-völgy és a Temnosmrečinská-völgy. A csúcsról lenyűgöző kilátás nyílik a világhírű Morskie Oko tóra és a környező sziklatornyokra. Télen a hegy igazi alpesi karaktert ölt — a hegymászók ilyenkor gyakrabban keresik fel, mint nyáron.

• A Csubrinára nem vezet jelzett turistaút — a csúcs kizárólag tapasztalt hegymászók számára érhető el, akik jól ismerik a helyi terepviszonyokat. A legkönnyebb út technikailag nem szélsőséges, de tájékozódás szempontjából összetett.
• Téli leereszkedés — a biztonságosabb variáns (Władysław Cywiński ajánlása alapján): leereszkedés a nyugati gerincen a Przełączka pod Zadnim Mnichem nyereg felé, vagy négy köteles ereszkedés a Zadnia Galeria Cubryńskára, majd visszatérés a Dolina za Mnichem völgyén keresztül.

• Nincs turistaösvény — hegymászói tapasztalat és helyismeret elengedhetetlen.
• A Wielka és a Mała Galeria Cubryńskán át vezető leereszkedés lavinakockázat esetén veszélyes.
• A csúcs a lengyel-szlovák határon fekszik; a Kriváň-gerincág szlovák területre ereszkedik le.

A Csubrina lejtőin ritka, Lengyelországban csak a Tátrában előforduló alpesi növényfajok tenyésznek — köztük az alpesi tippan, a sziklai üröm és a tátrai torma. Az első nyári csúcsmászást 1884. szeptember 6-án Karol Potkański hajtotta végre Kazimierz Bednarz és Jan Fedra hegyivezetők társaságában.