A Gesäuse Ausztria egyik legvadabb és leglátványosabb hegyvidéke — egy olyan hely, ahol az Enns folyó szűk szurdokon töri át magát függőleges mészkőfalak között, a csúcsok pedig szinte merőlegesen emelkednek a völgy fölé. Aki autentikus alpesi kalandot keres tömegturizmustól mentesen, a Gesäuse nem okoz csalódást.

A táj kontrasztjai azonnal lenyűgöznek: a habzó fehérvíz a völgyfenéken, a völgy felett akár 1000 méterre magasodó szürke mészkőfalak, és a gerincek mögé rejtett csendes alpesi rétek. 2002 óta a terület nagy részét a Gesäuse Nemzeti Park védi — itt él a szirti sas, a zerge és számos ritka mészkőlakó növényfaj. A hegycsoport több alcsoportra tagolódik, amelyek egyaránt vonzzák a túrázókat és a sziklamászókat.

• Hochtor (2369 m) — az egész Ennstaler Alpen legmagasabb csúcsa, minden oldalról meredek falak övezik; csak tapasztalt hegymászóknak ajánlott.
• Planspitze (2117 m) — legfeljebb 780 m magas északi fala a Keleti-Alpok egyik leghíresebb mászófalává teszi.
• Großer Buchstein (2224 m) — a Buchstein-csoport főcsúcsa, a Buchsteinhaus menedékháztól normálúton megközelíthető.
• Tamischbachturm (2035 m) — feltűnő sziklatorony panorámakilátással, kevésbé tapasztalt túrázóknak is elérhető.

• Kiindulópontok: Admont és Hieflau — kisvárosok a Gesäuse-szurdok két végén.
• Útvonal nehézség: Nagyon változatos — közepes nehézségű gyalogtúráktól komoly technikai mászóutakig; a csúcsokra vezető utak többsége biztos lépést és magasságtűrést igényel.
• Megközelítés: Autóval az A9-es autópályán Admontig; vonattal a Selzthal–Kleinreifling vonalon az Admont-Gesäuse állomásig.

A 'Gesäuse' név a német 'sausen' szóból ered, ami süvítést, zúgást jelent — tökéletes leírása a vad Ennsnek, amely mindössze 16 kilométeren több mint 150 méter szintkülönbséget tesz meg, az Északi Mészkőalpok egyik legdrámaibb folyóáttörését alkotva.