A víztornyok a legszembetűnőbb építmények közé tartoznak, amelyekkel túrázás közben találkozhatunk városok és falvak közelében, sőt néha hegyvidéki terepen is. Első pillantásra tisztán funkcionálisnak tűnnek, de sokuknak izgalmas története és architekturális varázsa van, amely turistákat és fotósokat vonz.

A víztorony hidrosztatikus nyomás elvén működik — a magasban tárolt víz a gravitáció hatására lefolyik az elosztórendszerbe, így áramszünet esetén is állandó nyomást biztosít. Egy tipikus torony körülbelül 40 méter magas, a tartályok gömb, henger vagy ellipszoid alakúak lehetnek. Néhány történelmi tornyot éttermekké, kilátópontokká vagy akár lakásokká alakítottak át, így érdekes célpontok lehetnek egy rövid sétához.

Hegyvidéki vagy dombos területeken a víztornyok gyakran magaslatokon állnak, ami továbba erősíti szerepüket távolról is látható tájékozódási pontokként. Tavasszal és nyáron a környező zöld növényzet lágyítja körvonalaikat, ősszel és télen pedig gyakran téglából vagy fémből készült sziluettjük élesen kirajzolódik a szürke égen.

• Legközelebbi város vagy falu — általában helyi utakon vagy rövid gyalogösvényeken elérhető, az idő és nehézségi fok helyszínenként változik
• Érdemes figyelni a helyi jelzéseket, mivel sok víztorony városközpontok vagy vasútállomások közelében található

• A szokásos magasság körülbelül 40 m
• Néhány torony kilátóként vagy étteremként működik
• Egyes példák műemléki védettséget kaptak

Érdekesség, hogy néhány városban párban épültek víztornyok, viccesen HOT és COLD felirattal, míg máshol helyi látványosságok vagy sportcsapatok reklámozására használták őket.