A königsteini erőd (németül: Festung Königstein) Európa egyik legnagyobb hegyi erődje, amely Németország keleti szélén, Drezda közelében magasodik. Az Elbai-homokkőhegység közepén húzódó Szász Svájc területén, az Elba folyó bal partján a vele azonos nevű táblahegyen található Königstein városa fölött. A 9,5 hektáros sziklaplató 240 méterrel emelkedik az Elba fölé. A leletek alapján a terület már a késő bronzkorban lakott volt. A katonai használat a 11. század végén kezdődött, amikor a hegyi fennsík északnyugati részén egy fellegvárat építettek. A 16. század második felétől szerkezeti bővítéseken esett át, amelyek az 1560-as években egy 152,5 méter mély kút építéséhez vezettek. Ma ez a második legmélyebb várkút Európában a kyffhauseni birodalmi vár kútja után. A várat 1589-től tovább bővítették, hogy szász állami erődítmény legyen. Falai 1800 méter hosszúak, 42 méter magasak és meredek homokkőfalak szegélyezik. A következő évszázadokban a königsteini erőd helyőrségként, állami börtönként, kincstárként és menedékhelyként is szolgált. A különböző háborúk során az erődöt soha nem sikerült harcban elfoglalni. A fegyverek továbbfejlődése és a stratégiai jelentőség csökkenése miatt Königstein a 20. század elején elvesztette katonai szerepét. A versailles-i békeszerződés után 1920-ban az erődöt nagyrészt leszerelték. Az 1920-as évektől kezdve az erődöt megnyitották a nagyközönség számára, 1955 óta pedig múzeumként állandóan látogatható. Ma több mint 50 épület, amelyek közül néhány 400 évnél is régebbi, hiteles betekintést nyújt az erőd egykori katonai és polgári életébe.