A szlovákiai Krásnohorské Podhradie falucska hét hektáros parkjában rejtőzik Közép-Európa egyik legkülönlegesebb szecessziós emléke — az Andrássy-mauzóleum, amelyet 1903 és 1904 között müncheni művészek csoportja alkotott meg. Ez egy olyan hely, ahol a nagy szerelem, az európai mesterségbeli tudás és az időtlen szépség egyetlen pontban találkozik.
Az épület kövezett udvaron áll, amelyet fehér homokkő fal övez. A szabálytalan nyolcszöges alaprajz, a lanternás kupola és a bejárat két oldalán álló életnagyságot meghaladó angyalszobor csendes, méltóságteljes hangulatot teremt. A belső tér lenyűgöző — az üvegmozaikos kupola ravennai bazilikákat idéz, az oszlopokat tunéziai, magyar, svájci és mexikói márvánnyal burkolták, középen pedig két fehér carrarai márvány szarkofág áll. A mauzóleum mögötti parkban érdemes megkeresni a pár kedvelt tacskójának, 'Tascherl'-nek vörös márványból faragott szobrát, amelyet Stróbl Alajos alkotott.
MegközelítésAndrássy Dénes lemondott grófi címéről, hogy feleségül vehesse Hablawetz Franciskát, a bécsi konzervatórium igazgatójának leányát. Felesége 1902-es halála után visszatért szülőföldjére, és müncheni mestereket hívott, hogy méltó emléket állítsanak a szeretett asszonynak. A bejárat felett ma is olvasható közös életmottójuk: 'Non videri sed esse' — 'Nem látszani, hanem lenni'.