A CIRPI Castrum az egyik leglenyűgözőbb római katonai emlék a dunai limes mentén — egy ókori erőd, amelynek körvonalai ma is jól kivehetők a Szentendrei-Duna partján elterülő tájon. Ha szereted azokat a helyeket, ahol a történelem csendesen vár a lábad alatt, ezt a helyet semmiképpen se hagyd ki.

Az erőd a Váradok-dűlőben fekszik, Dunabogdány határában, a Szent János-patak bal partján, közvetlenül a Duna mellett. A Dunakanyar szelíd dombjait körbeveszi a terep, és az évszakok váltakozásával mindig más arcát mutatja: tavasszal friss zöld rétek kísérnek a vízig, nyáron kellemes árnyékot és csendet találsz, ősszel pedig az aranysárga lombkorona igazi hangulatot varázsol ide. Ne várj itt látványosan rekonstruált falakat — valami ritkábbat kapsz: egy zavartalanul megőrzött, kézzel fogható kapcsolatot a múlttal, folyóparti idillben.

• Dunabogdány (parkolás a Tahitótfalu felé vezető út mentén) — könnyű séta a Duna partján a Váradok-dűlő területéig, sík terep, kb. 15–20 perc gyalog.

• Az erőd alaprajza ma is látható a terepen enyhe kiemelkedések és bemélyedések formájában — érdemes historikus térképet magunkkal vinni.
• Az innen előkerült Silvanus-oltárkő a visegrádi Salamon-toronyban tekinthető meg.
• Az első régészeti feltárást Szalay Ákos végezte 1930-ban; azóta nem folytak itt rendszeres ásatások.

Érdekesség: a római erőd helyén középkorban Várad nevű falu állt, amelyet a törökök körülbelül 1566-ban pusztítottak el — ezért viseli a terület ma is a Váradok-dűlő nevet. A Duna túloldalán, Verőcén álló ellenőrző erőddel együtt a Castrum Cirpi egykor a Pannónia keleti határán lévő dunai átkelőhely kulcsfontosságú védelmi pontja volt.