Csíkdelnétől nyugatra, szántóföldek közepén magányosan álló épület Székelyföld egyik legérdekesebb egyházi műemléke - a csíkdelnei római katolikus Szent János-templom. A szerény, kőfallal körülvett homlokzat mögött igazi középkori művészeti kincs rejtőzik.

Az 1450–1500 között épült gótikus templomot egy korábbi, romos épület helyére emelték, tornyát pedig a 15. század második felében építették keskeny, csúcsíves világítórésekkel, amelyek ma is a környező síkságra tekintenek. Az ovális, 17. századi védőfallal körülvett templom a szántóföldek csendes magányában áll, ami szinte elfeledett hangulatot kölcsönöz neki - különösen szép látvány naplementekor, amikor a fény megvilágítja az öreg kőtámpilléreket. A belső térben igazi kincsek várják a látogatót: az 1673-ban készült festett, kazettás famennyezet 103 egyedi virágmintás kazettával, valamint az 1675-ből származó pompás, faragott szárnyasoltár, amely Csík vidékének egyik legértékesebb egyházművészeti alkotása.

• Csíkdelne - néhány száz méter földúton nyugatra a falutól, sík terep, könnyű gyalogos megközelítés

• A templom Románia műemlékjegyzékében HR-II-a-A-12814 sorszámon szerepel
• A templombúcsút június 24-én, Keresztelő Szent János napján tartják
• A déli külső falon értékes gótikus freskók maradtak fenn, a Golgota-jelenettel

Kelemen Lajos szerint a csíkdelnei festett kazettás mennyezet régiség szempontjából a nyolcadik helyet foglalja el a hasonló emlékek sorában.